Mindenkinek lehetnek gyenge pontjai. Hát, nekem a meggy az... A meggy-szezon kezdetére mindig igyekszem kiüríteni a fagyasztót, hogy aztán dugig tömhessem magozott meggyel, ami többé-kevésbé kitarthat a hosszú őszi-téli-tavaszi hónapokon át. Meggyleves, meggyszósz, meggyes pite, meggyes piskóta, meggyes rétes... De anyukám habos-meggyese az abszolut nyerő. Ez itt most nem az ő receptje, "csak" az általam reprodukált változat. Legközelebb az autentikussal jövök.
40 dkg liszt
20 dkg margarin
4 tojás
4 tojásfehérje
1 zacskó sütőpor
20 dkg cukor
5 dkg barnacukor
2 evőkanál tejföl
8 dkg dió
5 dkg kekszmorzsa
80 dkg meggy
szeletelt mandula
csipet só
A sütőt 180 fokra előmelegítjük. A sütőporos lisztet a margarinnal egy tálban elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a négy tojás sárgáját, a csipet sót, a tejfölt, és 5 dkg cukrot. Kézimixer dagasztókarjával addig dagasztjuk, amig össze nem áll a tészta. Gyorsan kézzel is átgyúrjuk, és kinyújtjuk tepsi (20*30 cm) méretűre. A kivajazott tepsibe a tésztát beleterítjük, a hézagokat kitöltjük, a peremeket eltüntetjük. A diót ledaráljuk és összekeverjük a kekszmorzsával. A felét rászórjuk a tésztára. Erre egyenletesen meggyréteget terítünk, amit megszórunk barna cukorral, majd következik a diós morzsa másik fele. Mehet a sütőbe, 40-50 percre.
A 8 tojásfehérjét a 15 dkg cukorral felverjük kemény habbá. A sütő hőmérsékletét visszavesszük kb. 120 fokra, és a süteményünkre szépen rákenjük a fehérje-habot, a tetejét megszórjuk szeletelt mandulával. Hozzávetőleg 20 perc, mire a hab "kiszárad", ekkor pár pillanatra (!) felvéve a hőfokot kellemes arany színt varázsolhatunk a tetejére. Garantáltan abbahagyhatatlan!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése