Kávékrémes-fehércsokikrémes pite

Segítsüti! Itt a remek alkalom, hogy segítsetek a Magyar Gyermekmentő Alapítványnak összetört mentőautójuk helyrehozatalában. Nem kell mást tenni, mint ma (április 5.) délutántól figyelni a Segítsüti weboldalát, és licitálni a finomságokra, egészen hétfőn 16 óráig. 

Én egy kávés-fehércsokis pitével készültem. Valahogy gyerekkorom óta vonzódom a kávés dolgokhoz. Egészen korán kezdődött, amikor ujjongva fogadtam, ha a szüleim megengedték, hogy a kávéscsésze alján ottmaradt cukrot kikanalazzam. Később, tizenévesen még a tiltott gyümölcs zamatát hordozta egy-egy kapucsínó, amit délután a kollégiumban a csajokkal porból-vízből kavargattunk. Most, felnőttként minden napom egy finom kávéval indul, és képes vagyok egy ígéretes kávézó felkeresése köré komplett programot szervezni. A kávés édességekért is rajongok, ebben a pitében a kávé ízét a fehércsoki-krém ellensúlyozza. Összességében nagyon édes sütemény, egy kis szeletke is elegendő a boldogsághoz. És mi más dukálna mellé, mint egy finom KÁVÉ. :)

Hozzávalók a tésztához:

15 dkg finomliszt

7,5 dkg margarin

2,5 dkg zsír

5 dkg porcukor

1 tojás sárgája

Hozzávalók a kávékrémhez:

2 dl habtejszín 

10 dkg cukor

1 zacskó vaníliás cukor

1 csapott evőkanál instant kávépor

1 evőkanál porcukor

Hozzávalók a fehércsoki-krémhez:

2 dl habtejszín

2 dl tej

5 tojás sárgája

3,5 dkg cukor

2 tábla (180 g) fehér csokoládé 

Legjobb, ha a fehércsoki krémmel kezdünk. A tejszínt és a tejet egy lábasban feltesszük forrni. Egy másik lábasban a tojássárgákat összekeverjük a cukorral. Ha a tejszínes tej forrni kezd, levesszük a tűzről, és nagyon lassan, óvatosan, folyamatos keverés mellett a cukros tojássárgájához öntjük. Ezután visszatesszük az edényt a tűzre, és nagyon alacsony fokozaton, folyamatos keverés mellett addig főzzük, amíg be nem sűrűsödik. (Elég sok idő, türelem.) Ha túl magas a hőfok, kicsapódik a tojás, és kezdhetjük az egészet elölről. Közben egy tálban a fehércsokit kockákra tördeljük. Ha úgy érezzük, hogy a krém kezd sűrűsödni, lassan a fehércsokira öntjük, alaposan elkeverve. Ezután botmixerrel átturmixoljuk, de úgy, hogy levegőt ne vigyünk a krémbe (azaz ne mozgassuk fel-le a mixert). A krémet hűtőszekrénybe tesszük egy éjszakára.

Másnap megsütjük a tésztát. A lisztet és a porcukrot kimérjük, átszitáljuk, és egy tálba öntjük. Hozzáadva a kis darabokra vágott margarint és a zsírt, gyors mozdulatokkal szétmorzsoljuk. Végül a tojássárgájával tésztává gyúrjuk, ezt is gyorsan. Nem kell megijedni, nagyon lágy lesz a tészta. Egy fóliába téve fél órára hűtőbe tesszük. Addig előmelegítjük a sütőt. A tésztát egy kis méretű (22 cm átmérőjű) kivajazott tortaformába nyomkodjuk, lehet peremmel, vagy anélkül is. Én most perem nélkül csináltam. Egy villával néhány helyen megszurkáljuk, majd lefedjük alufóliával, öntünk rá babot vagy lencsét, és 180 fokon kb. fél órán át sütjük (amíg világosbarna nem lesz). A nehezéket 20 perc után levehetjük róla.

Amíg a tészta sül, elkészülhet a kávékrém. 2 dl tejszínt a cukorral és vaníliás cukorral feltesszük egy lábasban főni közepes hőfokon, és időnként megkeverve addig főzzük, amíg sűrű (és világosbarnás színű) nem lesz. (jó sok idő.... kitartás.) Ekkor hozzáadjuk finoman a 2 evőkanál vízben elkevert kávéport, és még kb. 5 percen át főzzük. Ekkor a tűzről levéve beleszitálunk egy evőkanál porcukrot és jól elkeverjük.

Amikor a tészta és a kávékrém is langyos, akkor a tésztát megkenjük a kávékrémmel, és hűtőbe tesszük. Ha kihűlt, akkor a fehércsoki krémet szép egyenletesen rásimítjuk, és a tetejét tetszés szerint díszítjük.

Akár mini-tortákat is készíthetünk!

Sós kifli

Az "otthoni pékségnek" olyan sajátos varázslata van, hogy az ember teljes függőségbe kerülhet, még akkor is, ha leemelni a polcról egy kenyeret, vagy péksüteményt jóval egyszerűbb és gyorsabb. Bár ez a kifli recept pont egy olyan üdítő kivétel a kelt tészták sorában, hogy mire elballagunk a boltba, és vissza, az is kerül annyi időbe, mint ahogy ezek a kiflikék kisülnek. 

Én bevontam a formázásba a kislányomat is, persze a gyerekek imádják gyúrni a tésztát, és aztán a konyha közepén ülve türelmetlenül figyelik a sütő ajtaját, hogyan növekednek és pirosodnak az alkotásaik. Azt gondolom, már csak ezért sem hiábavaló fáradozás semmilyen otthoni konyhai és kerti munka: a mai gyerek túlságosan is abban szocializálódik, hogy minden a boltban "terem", és az ételek abban a pillanatban "keletkeznek", amikor megvásároljuk őket. Mutassuk meg nekik, mi a dolgok természetes rendje, még ha csak részleteiben tehetjük is.  

Hozzávalók (egy vacsorányi adag):

30 dkg finomliszt

5 g szárított élesztő

1 dl víz

0,75 dl tej

1 teáskanál cukor

2,5 evőkanál olaj

1 csapott teáskanálnyi só

Hozzávalók a töltelékhez:

6 dkg vaj (vagy margarin)

fél teáskanál só

A langyos tejbe beleöntjük az élesztőt és a cukrot, és amíg "életre kel", kimérjük a többi hozzávalót egy tálba, majd hozzáöntve az élesztős tejet, kézimixer dagasztókarjával összedolgozzuk. A tésztát lefedve, meleg helyen 20-30 percig kelesztjük. A töltelékhez a puha vajat elkeverjük a sóval. Előmelegítjük a sütőt légkeverésen 180 fokra.

A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkán kétfelé szedjük, és egyforma kör alakúra nyújtjuk. Az egyiket megkenjük a töltelékkel, és ráborítjuk a másikat. Pizzavágóval 16 szeletre vágjuk, és a hosszabbik oldaluktól kezdve feltekerjük őket. Sütőpapírral fedett sütőlemezre sorakoztatjuk, és ha van időnk, még negyed órát pihentetjük. Vízzel lepermetezzük, megszórjuk szezámmaggal, lenmaggal, vagy nagyszemű sóval, és kb. 20 perc alatt megsütjük.

A recept természetesen Limarától van, örök hála. :))

Segítsüti 2013

Ismeritek a Segítsüti-t?

A lényege, hogy gasztroblogger szülők összefognak, sütnek finomabbnál finomabb sütiket, amikre 3 napon át lehet licitálni (idén április 5. és 8. között), az összegyűlt összeget pedig a Magyar Gyermekmentő Alapítvány kapja. 

Nagyszerű, nem? :) Ezt nevezem én előremutató kezdeményezésnek.

Büszke vagyok, hogy ezúttal én is segítsüti-sütő anyuka lehetek. :)

Bővebb info:

http://www.segitsuti.hu/

Kalács-nyuszi

Annyira szerettem volna meglepni valamivel az én tündér kislányomat, ha már ennyire lelkesedik mindig az alkotásaimért! Limara oldalán találtam egy cuki nyuszi-formázást, egy kedves receptemből készítettem el, a végeredmény: illatos, puha és nagyon finom mutáns-nyuszi-sereg! :) Szívből ajánlom húsvétra, akár kalács helyett is, ahol vannak gyerekek! 

(Habár ez is vethet fel apróbb problémákat, Réka ugyanis rögtön az elején leszögezte, hogy a fülét senki nem eheti meg, mert nem fog a nyuszi hallani.)

Hozzávalók:

40 dkg süteményliszt

20 dkg finomliszt

1,5 dl tej

1,5 dl víz

1 tojás

egy zacskó (7 g) szárított élesztő

5 evőkanál cukor

2 teáskanál vanília aroma

3 evőkanál olaj

pici só

A kenéshez: olvasztott vaj, 1 teáskanál vanília aroma 

1 tojás

A díszítéshez mag vagy mazsola

Én most "csaltam", ugyanis beleöntöttem az összes hozzávalót a kenyérsütő gépbe, és egy dagasztó-kelesztő programot kapcsoltam. A kelesztési idő lejárta előtt fél órával kivettem a tésztát, és nekiláttam a formázásnak.

Akinek nincs kenyérsütője, az a szokásos módon járjon el: az élesztőt a langyos tejben pici cukorral felfuttatjuk, majd hozzáadva a többi hozzávalót, kézimixer dagasztókarjával legalább negyed órán át dagasztjuk. Utána meleg helyen, lefedve kelesztjük kb. egy óráig. 

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra (légkeverésen 160 fok).

A tésztát 6 részre szedjük. Minden darabot még kettévágunk, a darabokat téglalap alakúra nyújtjuk, megkenjük vaníliás vajjal, és feltekerjük. Az egyiket a másikra keresztbe fektetjük, az alsót félig kettémetszve visszahajtjuk, ahogy a képen látható. Ezek lesznek a nyuszi fülei. Alaposan nyomjuk a nyuszi "popója" alá. A nyuszi "lábacskáinak" a végeit is jól csippentsük össze. Ha elkészültünk a nyuszikkal, hagyjuk őket a sütőpapírral lefedett tepsin pihenni még egy fél órát, majd kenjük meg őket egy tojással, és csináljuk nekik szemecskéket (illetve tetszés szerint díszítsük). Azokat újból kenjük meg tojással. Az előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük őket.

Baconbe göngyölt kacsamájas sertésszűz tésztaköntösben

Erre mondta azt a lányom, mikor tálaltam, hogy "sült bukta"... nagyon vicces volt! :) A háromévesek mellett egész nap csak jegyzetelhetne az ember, olyan sok édes, furcsa, olykor mégis találó mondatot és szókapcsolatot alkotnak! És ebben az életkorban lehet remekül megfigyelni a magyar nyelvtan sajátosságait, és újból rácsodálkozni a rendhagyó formákra, ragozásokra, hiszen ezek a picik még automatikusan az általános szabályokat igyekeznek alkalmazni minden újonnan tanult szóra. Aztán persze megtanulják a helyes alakot, mindenesetre újraélni a nyelvünk evolúcióját miniben - nekem fantasztikus élmény! 

Később aztán persze a tartalmi elemek válnak meghatározóvá, és kezdődik az összefüggések vizsgálata, a "miért" korszak, miközben mi, édesanyák és édesapák boldogan és néha talán magunk is elgondolkozva asszisztáljuk csemetéink értelmének nyíladozását.

Lényeg a lényeg, a "sült bukta" isteni finom, próbáljátok ki.  

Hozzávalók:

1 adag leveles tészta (kb. 15 dkg-os egész darab)

1 sertésszűz

30 dkg kacsamáj

mustár

szeletelt bacon

só, sertéssült fűszerkeverék

1 tojás

A húst alaposan bedörzsöljük sóval, majd a sertéssült fűszerkeverékkel. Egy éjszakára a hűtőbe tesszük. 

A sütőt előmelegítjük 170 fokra (Légkeverésen! Hagyományos alul-felül sütéssel 190 fok szükséges.), és kiolajozzuk egy jénai tál (tepsi) alját.

Kilisztezett nyújtódeszkán kinyújtjuk a leveles tésztát téglalap alakúra, a hosszabb oldala akkora legyen, mint a hús hossza. Egy ecset segítségével megkenjük mustárral, a bacon-szeleteket szépen sorban lefektetjük (lásd a képen), és ráhelyezzük keresztben a sertésszüzet. A tetejére ültetjük a megmosott máj-darabokat, majd bebugyoláljuk az egészet a bacon-be. (A hús alól kikandikáló rövidebb bacon-darabot a húsra simítjuk, majd a hosszabb darabot keresztben hajtjuk fel. A következő bacon-szelet rövidebb részét a keresztbe-hajtott bacon-re tesszük, a hosszabb részt ismét keresztben hajtjuk, és így tovább.) Legvégül a leveles tésztát hajtjuk át a göngyölt húson, úgy alakítva, hogy az illesztés alul legyen. Óvatosan a jénai tálba (vagy tepsibe) helyezzük, a tetejét megkenjük tojással, és néhány helyen megszurkáljuk. 

Alufóliával lefedve egy órán át sütjük, majd fedés nélkül még 20 percet. Én sült krumplival kínáltam, de párolt zöldségekkel, spárgával is el tudom képzelni.

Tejszínes-kávés bonbon

Jelentkezzen aki szereti az illatos, omlós tejkaramellát. Ugyehogyugye? Milyen sokan vagyunk...? 

Mondok jobbat, kávés-tejszínes bonbon. A neve megtévesztő, de a texturája: pont mint a tejkaramellának, "ízileg" kis kávés fennhanggal.

MÁS: volt valaki konyhakiállításon? Az idén nem jutottam ki. Szomorú vagyok.. :((

Hozzávalók (egy 'beginners pack'-hez):

2 dl tejszín

10 dkg cukor

1 csomag vaníliás cukor

1 evőkanál instant kávépor

2 evőkanál porcukor

pici olaj

Egy lábasban a tejszínt, a cukrot és a vaníliás cukrot kevergetve addig főzzük (közepes hőfokon), amíg szép világosbarna, sűrű masszát kapunk (türelem, türelem...). Hozzáadjuk a kávéport, és folyamatos keverés mellett még öt percig főzzük. A tűzről levéve belekeverjük az átszitált porcukrot. Az egészet egy kiolajozott, négyszögletes (vagy tetszőleges bon-bon) formába öntjük, és hűtőbe (nem fagyasztóba!) tesszük. Ha megszilárdult, kockákra (vagy bármilyen formára) vághatjuk. Én csináltam rudakat (a képen), és bon-bon emberkéket is. 

Csini dobozban, vagy celofánba csomagolva tökéletes ajándék.

(Forrás: Saját készítésű pralinék és bonbonok, Alexandra, 2012)

Villmámgyors almatorta

Nálunk mindig zajlik az élet... Komolyan már alig várom hogy egyszer végre kétkapura unatkozhassak, kapcsolgathassam a távirányítót unaloműző tévéműsor után kutatva, áztathassam magam egy órán át a kádban, vagy hasonlók. Ez az időszak - ahogy magunkat ismerem - egyhamar nem fog eljönni. De ha csak feleannyit sütkérezhetnék, mint amennyit szeretnék...! Boldogság...! Na nem panaszképpen írom, hiszen az új projektünk némileg kapcsolódik majd a konyhatündérkedéshez (apropó 'tündér': kislányom új kedvenc meséje a Csingiling, hát valami hihetetlenül bájos kis rajzfilm!! Nincs benne főnogosz - és mellékgonosz sem - , viszont van benne sok jószívű kis tündér és a végén mindig kikerekedik valami okos tanulság.). Amíg viszont ilyen elfoglalt vagyok, megint csak egy amolyan "Adj Uram Teremtőm de azonnal valami édeset!.." típusú tortácskával szolgálhatok. Azért próbáljátok ki bátran, mert nekünk nagyon ízlett! Az alapreceptre valahol az internetes bukkantam, rögtön megtetszett ez a 9 kanalas történet. Mindig boldog vagyok ha megúszom mérleg nélkül! :) 

Ó, és tejmentes. Hipijé. Nincs frusztrálóbb annál, ha sütsz egy isteni édességet és még csak meg sem kóstolhatod... :(

Hozzávalók az alaptésztához:

9 evőkanál liszt 9 evőkanál cukor 9 evőkanál olaj 4 tojás 1 csomag sütőpor 

Extra hozzávalók: 

apróra tört dió (ízlés szerint, kb. 4 evőkanálnyi)

mazsola (ízlés szerint, kb. 2 evőkanálnyi)

2 alma

1 evőkanál rum

A tetejére:

kb. 3 evőkanálnyi fahéjas barnacukor

mandula-lapocskák

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra. Egy piteformát kivajazunk.

A mazsolára ráöntjük a rumot, és annyi vizet, hogy ellepje, majd felforraljuk (lustább verzió: forrásban lévő vízzel nyakonöntjük). Az alaptészta hozzávalóit (liszt, sütőpor, cukor, olaj, tojás) homogén tésztává keverjük össze. Az almákat meghámozzuk és felkockázzuk, a diót apróra törjük (darálni is lehet akár). A mazsoláról leöntjük a levet. Az alaptésztába belekeverjük a diót, a mazsolát és az almakockákat, majd a piteformába simítjuk. A tetejét megszórjuk mandula-lapocskákkal és a fahéjas barnacukorral. 

Kb. 40 perc alatt megsütjük (tűpróba!).