Vaníliás kalács

Nem akarok senkit riogatni, de vészesen közelednek a hideg, sötét téli esték és reggelek... Ha valami kimozdíthatja az embert ilyenkor a letargikus egykedvűségből - a tejszínhabos kakaón kívül, persze -, az egy fenomenális kalács. És higgyétek el, nem kell ahhoz péknek lenni, hogy sikerüljön. Hajrá!

Hozzávalók:
2,5 dkg élesztő
1 evőkanál cukor
1 dl langyos tej
40 dkg finomliszt
20 dkg rétesliszt
2 dl langyos tej
0,8 dl olivaolaj
2 evőkanál cukor
1 tojás
1 tojás sárgája
A töltelékhez: 5 dkg olvasztott vaj, 1 tasak vaníliás cukor, 2 teáskanál vanília aroma
A kenéshez: 1 tojás

A kétféle lisztet egy tálban összekeverjük, közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a langyos tejet, belemorzsoljuk az élesztőt és rászórjuk a cukrot. Várunk, amíg habosra felfut az élesztő. Ezt követően az olaj kivételével hozzáadjuk a többi hozzávalót, és a kézimixer dagasztókarjával kb. 10 percen át dagasztjuk. Végül hozzáöntjük apránként az olajat is, és még 10 percig dagasztjuk, amíg össze nem áll a tészta. Meleg helyen kb. 3/4 órán át kelesztjük, egy konyharuhával lefedve. 

A megkelt kalácstésztát három részre osztjuk, a részeket egyenként kinyújtjuk, megkenjük a vaníliás olvasztott vajjal, és feltekerjük őket, mint a beiglit. A három feltekert rudat pedig megfonjuk, és sütőpapírral bélelt kalácssütő edénybe helyezzük (nekem ez jobb híján egy jénai), a maradék vaníliás vajat a résekbe csorgatjuk. Addig kelesztjük, amíg szép nagy duci kalácsot nem kapunk (nem szabad túl-keleszteni sem!). Megkenjük egy felvert tojással, és 160 fokra (légkeverés) előmelegített sütőben 50 percen át sütjük.